A csapat egyik legnagyobb erőssége az egység volt – ezt hangsúlyozta Aho Nina is, aki szerint már a torna első pillanataitól kezdve érezhető volt az a kohézió, ami végül a pályán is megmutatkozott.

„Ez az egység végig ott volt bennünk, és szerintem ez kívülről is látszott. Nem véletlen, hogy az utolsó meccs után is mindenki a csapatmunkát emelte ki” – mondta. Hozzátette, hogy a különböző stílusú ellenfelek miatt folyamatos alkalmazkodásra volt szükség, ami még inkább próbára tette a csapat összetartását.

Aho saját szerepéről beszélve kiemelte: mindig az volt a célja, hogy az adott mérkőzésen a lehető legtöbbet tegye hozzá a közös sikerhez – még ha ez meccsről meccsre mást is jelentett. „Mindig próbáltam úgy alakítani a játékomat, hogy a csapatnak a leghasznosabb legyek. Nem tudok egy dolgot kiemelni, mert minden mérkőzés más volt. Talán a védekezésem az, ami állandó, de azon kívül mindig az adott helyzethez alkalmazkodtam.”

A taktikai felkészültség mellett a mentális tényezők legalább ennyire fontosnak bizonyultak. A játékosok nemcsak kimondták, hanem valóban el is hitték, hogy helyük van a legjobbak között. „Korábban sokszor mondogattuk, hogy el kell hinnünk, hogy ide tartozunk. Most viszont ez tényleg bennünk volt. Nem csak beszéltünk róla, hanem meg is éltük” – fogalmazott Aho, aki már a torna elején érezte, hogy ez a csapat képes lehet a bravúrra. Mint mondta, egyetlen pillanatra sem bizonytalanodott el, még a legnehezebb mérkőzések során sem.

A selejtező egyik kulcspillanatát az argentinok elleni győzelem jelentette. Erről Lelik Réka beszélt részletesen, aki szerint ez a siker hatalmas lelki lökést adott a csapatnak. „Az a meccs után érezhetően lement rólunk egy óriási teher. Bár még nem volt meg a továbbjutás, de bebizonyosodott, hogy képesek vagyunk nyomás alatt is nyerni. Ez óriási önbizalmat adott” – emlékezett vissza.
A másik meghatározó élmény számára a törökök elleni mérkőzés vége volt, amikor végleg biztossá vált a világbajnoki részvétel. „Leírhatatlan érzés volt. Egyszerre volt benne öröm, megkönnyebbülés és büszkeség. Erre vártunk évek óta.”

Lelik szerint a korábbi válogatott tornákhoz képest a legnagyobb különbséget a csapat érettsége jelentette. A játékosok nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is előre léptek, és ez kulcsfontosságúnak bizonyult. „Sokkal fegyelmezettebbek és kiegyensúlyozottabbak voltunk, mint korábban. A pályán kívüli kémia is kiválóan működött a csapaton belül és szerintem ez a pályán is visszaköszönt. Élveztük a játékot, ami szintén sokat számított.”

A nyomás kezelésében a korábbi – sokszor fájdalmas – tapasztalatok is segítettek. A csapat tanult ezekből a helyzetekből, és most képes volt higgadt maradni a kulcspillanatokban. „Nem mutogattunk egymásra, mindenki vállalta a felelősséget. Mindig volt valaki, aki elő tudott lépni, és meg tudta oldani az adott szituációt. Ez tette igazán veszélyessé a csapatot.”

A siker egyéni szinten is komoly jelentőséggel bír. Toman Petra számára különösen fontos visszaigazolás ez az eredmény, hiszen az elmúlt időszak nehézségei után új lendületet adott számára. „Ez az egyik legfontosabb mérföldkő a karrieremben. Az utóbbi évek nem voltak könnyűek, de most úgy érzem, hogy megérte dolgozni. Ez egy visszajelzés, hogy jó úton járok” – mondta. Hozzátette, hogy gyerekkori önmaga biztosan büszke lenne erre a teljesítményre, és ez is erőt ad neki a folytatáshoz.

A jövőre tekintve Toman a folyamatos fejlődést tartja szem előtt, és szeretne minél stabilabb szereplője lenni a válogatottnak. „Még fiatal vagyok, sok mindenben tudok fejlődni. A válogatott egy nagyon jó tanulási lehetőség volt, sokat tudtam tanulni a tapasztaltabb játékosoktól. A célom, hogy minél többször ott legyek a keretben, és minél többet tudjak hozzátenni.”

A játékosok egyöntetűen kiemelték a szurkolók szerepét is, akik végig támogatták a csapatot a selejtező során. „Nagyon köszönjük a támogatást, rengeteget jelentett. Ez nemcsak nekünk fontos, hanem az egész magyar női kosárlabdának is előrelépés” – hangsúlyozta Toman.

A válogatott sikert követően azonban nincs sok idő az ünneplésre, hiszen a klubidény hajrája következik. A DVTK HUNTHERM a Vasas Akadémia ellen kezdi meg a rájátszást, ami újabb komoly kihívást jelent.
„Nem lesz egyszerű, mert a válogatott szünet alatt nem tudtunk együtt készülni, de ez nem lehet kifogás” – mondta Lelik Réka. „Tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, és ha szem előtt tartjuk, hogy kik vagyunk és milyen célokért küzdünk, akkor nem lehet probléma a párharc megnyerése.

A cél tehát egyértelmű: a történelmi válogatott siker lendületét átmenteni a klubszereplésre is, és teljesíteni a kitűzött célokat.