Kállai Norbert a Fehérvár ellen nemcsak küzdött, hanem gólpasszt is adott

Sok hasonlóság van a nemrégiben interjút adó Lakatos Béla és Kállai Norbert között. A korukon kívül - mindketten 1984-es születésűek - elmondható, hogy egyszerre kerültek Diósgyőrbe 2007 nyarán Csank János hívására, ám a jelenleg ZTE-t edző tréner a Ferencvároshoz távozott, így „Káláéknak" az érkező Pajkos Jánosnál kellett bebizonyítani, hogy helyük van a Diósgyőrben. Közös pont a szerződés tartama is, hiszen Kállai Norbertnek is lejár a kontraktusa a szezon végeztével, így számára is rendkívül fontos, hogy milyen teljesítményt nyújt a bajnokság hátralévő szakaszában.

Tudod már hogyan tovább? A mostani nyáron neked is véget ér a kontraktusod a DVTK-val.
-Ez ügyben még nem tudok semmi érdemlegeset mondani. Egyenlőre annyi a konkrétum, hogy egy hónap van még a szezonból és én azon vagyok, hogy hosszabbítsanak velem. Sajnos az ősszel a térdsérülésem nem a legjobbkor jött, mivel három hónapot kellett kihagynom e miatt. Mire felgyógyultam a téli alapozás elkezdődött, nekem pedig szép fokozatosan kellett feljönnöm a többiek szintjére. Most már minden rendben, az NB III-as meccsek után Zalaegerszegen csereként, a Vidi ellen pedig kezdőként is lehetőséget kaptam. Hogy mire lesz elég a teljesítményem és a mögöttem hagyott két szezon, az hamarosan kiderül.

Milyen volt az említett két éved eddig?
-A legjobb volt a pályafutásomban. Mondom ezt annak ellenére, hogy a korábbi csapataimnál többet játszottam. Abonyban kezdtem el rúgni a bőrt, a gimit azonban már Vasas-játékosként jártam ki. Az angyalföldi egylet azonban sajnálatosan kiesett az élvonalból, ekkor, azaz 2003-ban pedig a ZTE-hez kerültem. A zalai két évem alatt egy szezont a felnőtt gárdával töltöttem, ahol Gellei Imre volt az edző. Tőle és a Hévíznél dolgozó Glázer Róberttől sokat tanultam, ami nagyon fontos egy fiatal játékosnak. Diósgyőrben tudtam, hogy nagyon meg kell harcolnom a helyemért, pláne úgy, hogy amikor „Lakattal" ide kerültünk, hirtelen váltás történt a vezetőedzői poszton.

Pedig Csank János kifejezetten szereti a magas játékosokat.
-Az élet úgy hozta, hogy akkor ő elfogadta a Fradi hívását, mi pedig a DVTK játékosai lettünk. Azóta több edző is megfordult már Miskolcon, s ilyenkor minden labdarúgónak be kell bizonyítania, hogy helye van nemcsak a keretben, de a csapatban is. Én hol szerepeltem, hol nem a diósgyőri trénereknél, és most Gálhidi Györgynek szeretném bebizonyítani, hogy helyem van a Diósgyőrben